Semmi ágán, egyedül némán,lent a föld fent az ég,
menni kéne,mozdulni végre,de visszatart valami még.

Magányos csónak a tengeren,túl fog élni ezer vihart,
mert egyre hívja a végtelen,de messze még a túlsó part.

Hosszú az út,az éjen át,talán a Hold vezet tovább,
repít hozzád.

Magányos csónak a tengeren, a szél sodorja, de megy tovább,
az út végén, majd megpihen,hívogat egy új világ.

>>> <<<

A lelki életben , csakúgy mint a testi életben van kilégzés:
a léleknek magába kell szívnia, át kell hasonítania egy másik lélek
érzelmeit, hogy aztán még dúsabban viszonozhassa azokat.
E szép emberi tünemény nélkül, nincs élet a szívben s a szív
levegő híján kínlódva pusztul el.

Egy dal zendül meg a szívemben:
nincs szövege, kottája sincs,
mégis oly lágyan simogat...
számomra drága, drága kincs.
Egy dal, amelyhez nem kell hárfa,
sem zongora, sem cimbalom,
e dalt a szívem húrján játszom...
...ez a dal, csak az én dalom...

( Forrás : Internet...)

" Az emberek félnek, hogy valóra váltsák legnagyobb álmaikat, gondolván, hogy meg sem érdemlik, vagy megvalósítani nem tudják őket. Mi, emberi szívek meghalunk a félelemtől, ha csak rágondolunk a szeretett lényre, aki örökre elmegy, vagy arra a pillanatra, amikor meghiusúl a várakozás, vagy arra  a kincsre amely-ahelyett, hogy előkerülne mindörökre a homok rejtekében marad. Mert ha ez történik, végül nagyon szenvedünk!"

"A virágnak két kedvese van: a levegő meg a fény,

de a fény az igazi kedves.

Afelé fordul, tárulkozik, s ha a fény búcsút vesz tőle,

becsukódik, és elszunnyad a levegő ölelésében."

Muszáj, hogy néha összetörjék a szívünket. Az összetört szív jó jel. Azt mutatja, hogy valamit legalább megpróbáltunk.

 ,,Az emberek elfelejthetik hogy mit mondtál, vagy mit csináltál, de mindig emlékezni fognak arra, hogy milyen érzéseket ébresztettél bennük."

„Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.”

“A legnagyobb dicsőség nem az, hogy soha nem vallunk kudarcot, hanem hogy minden bukás után képesek vagyunk felemelkedni.” (Nelson Mandela)